cím nélkül

2008 december 18. | Szerző: Jeka

Előttem hever temérdek papír,

Ezernyi toll, mi szavakat nem ír,

Beszáradt tinta, gondolatbörtön,

Gyötrelem mar, lerágott köröm.

Ömlik a zaj, hasad a hajnal,

Arctalan ember, zsebében tollal,

Fulldoklok ma is a szétszórt vágytól,

Álmatlan vagyok az éj szavától!

Plakátokba csomagolt omladozó falak,

Hazug széllel futnak a szavak,

Szemébe nézek, utána is nyúlok,

Ujjaim közt úszó gondolatok…

Meg nem írt szavak lánca,

Meg nem élt idő ránca,

Meg nem ízlelt csókok vágya,

Nekem mára csak ez jutott,

Nekem mára csak ez jutott!!!

Csalódni benned

2008 július 27. | Szerző: Jeka

A mérleg nyelve merre billen,
kinek lehet még ma hinnem?
Ki vagy te és ki is ö?
Tudod jól hogy mi a fö.

hazug volt az egyik másik,
álarcod már rég nem csábit,
a hazug álca porba hullott!
A ripacs csillaga lehullott!

ember léted semmivé lett.
Hiába minden gyarló lépted!
Szánalmamat élvezheted,
viseld újra vértjeidet!

szánalom és guny alázat,
meghalt benned az ösztönállat.
Mára közhely vagy már  te is!
Mond megért ez neked  ennyit?

 

a cím magáért beszél…

2008 május 26. | Szerző: Jeka

A bolond

Állok az erkélyen, a füstöt magamba szívom,
Arcom elfásult, rég nem mutatja kínom,
Fáj minden mi voltál, mi vagy, s mi nem leszel,
Erősebbé tesz, hogy már emberszámba sem veszel.

Üvöltve ontanám átkaim a világra,
A tér közepén őrültnek kikiáltva,
Nem teszem mégsem, elnyelem a mérgem,
Kár volt megalázó kegyedben hinnem,.

Megtagadtam, mindent mi voltam, mi vagyok.
Megaláztam azt is, a rongy nőt, aki vagyok.
Értelme nem volt, hiába a vérontás,
Menekülj, hisz magam vagyok a rontás!

 

Csak menni

2008 május 2. | Szerző: Jeka

Üres utcák, néma terek,
Romos házak, elvadult kertek,
Leomlott vakolat, betört ablak,
Szilánkok ropognak a talpam alatt

Társam egy kutya, neve nincsen,
Bőröm érinti egy kócos tincsem,
Szürke felhők kísérnek utamon,
Hűs eső hagy nyomot fakó arcomon.

Kiégett kirakat, sercegve villanó neon,
A megtett lépteket már rég nem számolom,
El innen végre a elhagyott világból,
A fejemben is csak egyetlen kép táncol.

Keresem a zaj, keresem a képet,
Keresem a fényt, keresem a létet,
Keresem a semmit, keresem a mindent,
Keresem az embert, akiben lehet hinnem!

Döntöttél

2008 március 23. | Szerző: Jeka

 

Döntöttél

Épp, hogy csak eljött a reggel,
Te már fogod remegő kezekkel
Hiszen Ő az életed párja,
Neked Ő soha sem drága.

Szétárad lassan a testedben
Elmúlik a remegés a kezedben,
Egy nem elég, hisz éhes a vad,
Tested lassan atomjaira olvad.

Ketyeg az óra, elszáll az élet
Nem veszed észre egyedül éled
Barátod nincs, csak sorstársad
Elmehetsz deviáns kortársnak.

R
Csináld csak, hisz ez az életed
A hitem benned már rég elveszett
Döntöttél róla Te önző lény
Szerettem az apát, kit megöltél!

Értem jött

2008 március 23. | Szerző: Jeka

Értem jött

 

Rejtélyes idegen sétál a téren,

Forró tekintetét tarkómon érzem,

Évek óta követ nagyon halkan,

Hátam mögé nézek, láthatatlan.

 

Folytatom az utam, nem érdekel semmi,

Jó lenne már végre ágyamban lenni,

Testemre zuhan a nyomasztó álom,

Zord alakját már közelről látom.

 

Sötét köpenye alá rejti a testemet,

Jéghideg keze kővé dermeszti lelkemet,

Magával ragad egy végtelen útra,

Átrepít az árnyvilágon túlra.

 

Verejtékben úszva ébredek reggel,

Visszanézek az ágyra, testem nem felel,

Bőröm már szürke, arcom bágyadt,

Nem értek semmit, keresem a választ.

 

Nyílik az ajtó, riadt arc sikolt,

Most már értem, az élet ennyi volt,

Mögöttem áll, átölel újra,

Ennyi időt kaptam a búcsúra.

 

Karjaiba bújva indulok új útra,

Szerelmet érzek, nem vágyok bosszúra,

Búcsúcsókot lehelek a könnyes arcra,

S már készülök az új hajnalra.

Minden nélkül

2008 március 23. | Szerző: Jeka

Minden nélkül

Nyomorból írni, szavak nélkül,
Bánatból élni, szeretet nélkül,
Dühösnek lenni, érzések nélkül,
Átlépni rajta, gondolkodás nélkül.

Felkelni reggel célok nélkül,
Lefeküdni este álmok nélkül,
Mindennap enni ízek nélkül,
Emberek közt élni arcok nélkül.

Vegetálni csak élmények nélkül,
Szemekbe nézni kötődés nélkül,
Házban lakni otthon nélkül,
Élni a világban élet nélkül.

Élem az életem élet nélkül,
Telnek a napok érzések nélkül,
Eltelik az életem értelem nélkül,
Semmiként végzem majd végül.

 

Három sor

2008 március 23. | Szerző: Jeka

Három sor

Három sor, ennyi az élet,
Három sor, ennyiért élek,
Három sor, ennyi vagyok csak,
Három sor, fáradt szavaknak.

Három sor, benne a világ,
Három sor, bennem kiált,
Három sor, szavak példás rendben,
Három sor, mi lüktet a fejemben,

Három sorban benne a végzet,
Három sorban egy mély lélegzet,
Három sor, és nem marad semmi,
Három sorban tudok csak létezni.

Három sor, átszövi az életet,
Három sor, várja a negyediket,
Három sor, ennyi jutott most nekem,
Három sor, ez maga az életem!